Az egyes terjesztések közötti főbb eltérések: az alapértelmezett asztali környezet / ablakkezelő, csomagkezelő, frissítési rendszer megválasztásából adódnak. A legtöbb terjesztés valamely "főáramlathoz" tartozó (mainstream) disztribúcióra alapoz, így az évek során a leszármazott összeállításokból egyre több lett. A kifejlesztett technológiák kölcsönös átvétele miatt az egyes rendszerek közötti különbségek egyre jobban elmosódnak.
A lentebb olvasható rövid ismertetőben a csomagformátumok alapján igyekeztem csoportosítani a terjesztéseket.
A telepítés megkezdése előtt mindenképp készítsünk biztonsági mentést (a fontos adatainkról) valamely külső adathordozóra (amelyet a mentés után válasszuk le és távolítsunk el a gépből)! A leendő linux felhasználóknak érdemes átgondolni, hogyan érdemes felosztani a merevlemezt.
Tippek a partícionáláshoz (üres háttértár esetén):A Slackware az egyik legidősebb linux disztribúció (1993 óta fejlesztik). Alapértelmezett asztali környezete a KDE. A Slackware csomagok kiterjesztése: korábban .tgz, újabban .txz lett az alapértelmezett. A csomagkezelő a pkgtools névre hallgat. A Debian és a Red Hat világából ismert függőség-kezelés alapértelmezetten hiányzik a Slackware -ből, de opcionálisan választható néhány olyan program (swut, slapt-get, slackpkg), melyek a hiányosságok egy részét pótolják. Aki gördülő kiadású rendszert szeretne, annak a Current ágat érdemes választani. Ez a disztribúció haladó linux felhasználók számára ajánlott. Bővebb infók: https://hu.wikipedia.org/wiki/Slackware
A fentiek pehelysúlyú Slackware -re épülő disztribúciók. A zenwalk és a salix alapértelmezetten rendelkeznek csomagkezelővel (függőség-kezeléssel), asztali környezetük az xfce. A slax moduláris felépítésű, a programok telepítése egyszerű másolással történik.
A német származású disztribúciót 1994 óta fejlesztik. A kezdetek kezdetén Slackware volt az alapja. Alapértelmezett asztali környezete a KDE. Fejlesztése során a grafikai megjelenésére és a minél szélesebb körű hardver támogatására fókuszálnak. Két változata van: Leap (hagyományos kiadási ütemtervvel), és a Tumbleweed (rolling, vagyis "gördülő" frissítési rendszerrel). Grafikus csomagkezelője a Yast, amely segítségével rpm csomagokat telepíthetünk. Széles csomagválasztéka és könnyű kezelhetősége miatt kezdő felhasználók számára is ideális.
A Fedora Red Hat alapú linux terjesztés. A Red Hat 1994 óta van jelen, az ő nevéhez fűződik az rpm csomagkezelő rendszer kifejlesztése. A legújabb technológiákat az elsők között integrálják a rendszerükbe. Alapértelmezett asztali környezete a Gnome Shell. Terminálos csomagkezelője régebben a yum volt, újabban a dnf. Grafikus csomagkezelővel is rendelkezik (PackageKit alapú). Az OpenSuSe és az Ubuntu mellett népszerű és elterjedt disztribúció.
A francia fejlesztésű Mandrake, majd a Mandriva utóda. Red Hat alapú. Parancssoros csomagkezelő: urpmi, grafikus: rpmdrake.
A Debian régi motoros (1993) terjesztés. Parancssoros csomagkezelője az apt. Csomagválasztéka igen nagy. A fejlesztése során a stabilitás megőrzése a legfőbb szempont, éppen ezért pontos kiadási ütemtervvel nem rendelkezik. Legfőképp rendszergazdák kedvelik.
Az Ubuntu Debian alapú, igen nagy népszerűségnek örvendő disztribúció. Technikai támogatást a Canonical cég nyújt hozzá. A Gnome Shell asztali környezet az elsődleges. A legfőbb különlegessége, hogy biztonságtechnikai okokból nincs külön root felhasználója. Később ezt a megoldást több disztribúció is átvette. Az amd és nvidia kártyák 3d -s driver-ét a Korlátozott Meghajtók alkalmazással lehet beüzemelni. A Szoftverközpontban a legtöbb szabad szoftver megtalálható.
Kezdetben Debian, majd később Ubuntu alapokra váltott. A Gnome Shell és az Unity asztali környezetekkel nem békültek ki, ezért saját megoldásokat fejlesztettek: Cinnamon és Mate.
A magyar fejlesztésű rendszer (2002) több szempontból is különleges (volt). A kezdetektől fogva az volt a cél, hogy a kezdő magyar felhasználók könnyen elboldogulhassanak vele. Ennek megfelelően tartalmaz nem nyílt összetevőket is, így a rendszer telepítése után viszonylag kevés dolgot kell utólag beállítani (filmek, zenék lejátszása alapból működik; legszükségesebb szoftverek telepítve vannak). A korai verziókban a géphez csatlakoztatott meghajtók automatikusan csatolódtak, így a felhasználóknak nem kellett kézzel mountolni. A Gnome asztali környezet az elsődleges. Csomagkezelője a Synaptic, mely uhu kiterjesztésű csomagokat telepít. Más disztribúcióra közvetlenül nem épül. Sajnos az eredeti fejlesztői már mással foglalkoznak, így több "hivatalos" kiadás már nem várható. A továbbiakban az UBK aktuális verzióját érdemes kipróbálni / használni.
A BlackPanther (2002) igyekszik a legismertebb rendszerek pozitív tulajdonságait ötvözni. Rpm csomagokat használ. Alapértelmezett asztali környezete a KDE. Kezdő felhasználók számára ajánlott.
Slackware -re épülő magyar fejlesztés (2004), melyhez naponta érkezik biztonsági és egyéb frissítés. Csomagkezelője az Arch Linuxból ismert pacman. Külföldön is sokan használják.
A Gentoo tervezésénél (2002) fő szempont volt a modularitás, hordozhatóság, és az optimalizálhatóság a felhasználó igényeinek megfelelően. Ezt úgy éri el, hogy az összes program forrásból (is) telepíthető, de a bináris programcsomagok is rendelkezésre állnak. A Gentoo csomagkezelő rendszere a Portage, melynek legfőbb eleme az emerge parancssori program. A Gentoo telepítése és konfigurálása hosszadalmas és fáradtságos művelet, így ez a disztribúció kezdőknek nem ajánlott. Bővebb infók: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gentoo. Gentoo alapú "felhasználóbarátabb" terjesztés: Sabayon Linux.
Az Arch Linux haladó felhasználók számára készített terjesztés (2002). A telepítés parancssoros, mely során grafikus felület nélküli alaprendszer kerül a háttértárra. A rendszert mindenki a maga ízlése szerint építheti fel a pacman csomagkezelővel. Az Arch rolling release disztribúció, a tárolóiban a programok legfrissebb változata érhető el (ők vezették be a folyamatos frissítési modellt). Arch Linux alapú "felhasználóbarátabb" terjesztés: Manjaro Linux.
Utolsó frissítés: 2021.03.14.