Linux disztribúciók
Tartalom
-> Tar Géza-> Rőt Süveg
-> Debi Lány
-> Hungarikumok
-> Kocka disztrók
A választék
Az eltérő felhasználói igényeknek megfelelően különböző linux terjesztéseket hoztak létre. Ágrajzok:https://hu.wikipedia.org/wiki/Linux-disztrib%C3%BAci%C3%B3k_list%C3%A1ja
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Linux_Distribution_Timeline.svg
Az egyes terjesztések közötti főbb eltérések: az alapértelmezett asztali környezet / ablakkezelő, csomagkezelő, frissítési modell különbözőségéből adódnak. A legtöbb terjesztés valamely "főáramlathoz" tartozó (mainstream) disztribúcióra alapoz, így az évek során a leszármazott összeállításokból egyre több lett. A kifejlesztett technológiák kölcsönös átvétele miatt az egyes rendszerek közötti különbségek egyre jobban elmosódnak.
Ajánlás
Első körben a nagyobb felhasználói bázissal rendelkező disztribúciókat igyekszem felsorolni, melyek közül mindenki kiválaszthatja a neki szimpatikus rendszert:- Kezdőknek / kényelmes felhasználóknak: Fedora, openSUSE Leap, Ubuntu, Linux Mint;
- Rendszergazdáknak: Debian, AlmaLinux OS, Rocky Linux;
- Kockáknak: Slackware, Arch Linux, Gentoo Linux, Linux From Scratch
Asztali környezet szerinti csoportosítás:
- KDE: openSUSE, Fedora - KDE Plasma Desktop, Mageia, PCLinuxOS - KDE Desktop, Manjaro - KDE Plasma;
- Gnome: Fedora Workstation, Ubuntu, Manjaro - Gnome;
- Xfce: Linux Mint - Xfce Edition, Fedora - Xfce, Zenwalk, Manjaro - Xfce.
Régi számítógépek életre keltése:
- Puppy Linux, Tiny Core Linux, Damn Small Linux.
Az egyes disztrubúciók abban is eltérhetnek egymástól, milyen gyakran jelenik meg belőlük új főverzió:
~ 2 évente: Debian;
~ évente: openSUSE Leap;
~ 0,5 évente: Fedora, Ubuntu;
- folyamatosan frissülő (rolling release) disztribúciók: Arch Linux, openSUSE Tumbleweed, PCLinuxOS
Megjegyzés: a "rolling release" disztribúciók frissítése során nagyobb horderejű változások is történhetnek, amelyek akár meg is boríthatják a rendszert. Elővigyázatosságból a frissítés előtt érdemes elolvasni az adott disztribúció híroldalát, ajánlott-e valamilyen óvintézkedés. Kezdő felhasználóknak inkább a hagyományos lépésekben haladó (főverziókat kiadó) disztribúciókkal érdemes kezdeni.
Előkészületek, partícionálás
A telepítés megkezdése előtt mindenképp készítsünk biztonsági mentést (a fontos adatainkról) valamely külső adathordozóra (amelyet a mentés után válasszuk le- és távolítsunk el a gépből)! A leendő Linux felhasználóknak érdemes átgondolni, hogyan érdemes felosztani a háttértárat.
Tippek a partícionáláshoz (üres háttértár esetén):- Ha Windows -t is használni szeretnénk, akkor először ezt célszerű telepíteni. A telepítő média (a partícionálás során) a boot-oláshoz "EFI" partíciót fog automatikusan létrehozni. (100 - 500 MiB -os fat32) A Windows rendszer számára kb. 250 GB -os (ntfs -re formázandó) partíciót érdemes létrehozni. A Linux számára a többi tárhelyet lefoglalatlanul érdemes hagyni.
A Linux telepítése során - szakértői partícionálást választva:
- A Windows telepítésekor létrehozott EFI partíciót nem formázzuk, csak csatoljuk: /boot/efi
- A Linux rendszerpartíciójának 30 GB -ot érdemes megadni | ext4 -re formázva | csatolási pont: /
- Cserepartíciónak 8 GB -ot lehet érdemes megadni linux swap -ra formázva | ezt nem csatoljuk
(SSD háttértár - és sok memória - esetén már nem feltétlen szükséges linux swap partíciót létrehozni.)
- A tárolandó fájloknak a maradék helyet megadjuk | ext4 -re formázva | csatolási pont: /home
A lentebb olvasható rövid ismertetőben a csomagformátumok alapján igyekeztem csoportosítani a terjesztéseket.
Tar Géza
Slackware
http://www.slackware.comA Slackware az egyik legidősebb linux disztribúció (1993 óta fejlesztik). Alapértelmezett asztali környezete a KDE. A Slackware csomagok kiterjesztése: korábban .tgz, újabban .txz lett az alapértelmezett. A csomagkezelő a pkgtools névre hallgat. A Debian és a Red Hat világából ismert függőség-kezelés alapértelmezetten hiányzik a Slackware -ből, de opcionálisan választható néhány olyan program (swut, slapt-get, slackpkg), melyek a hiányosságok egy részét pótolják. Aki gördülő kiadású rendszert szeretne, annak a Current ágat érdemes választani. Ez a disztribúció haladó linux felhasználók számára ajánlott. Bővebb infók: https://hu.wikipedia.org/wiki/Slackware
Zenwalk, Salix OS, Slax
http://www.zenwalk.orghttps://www.salixos.org
https://www.slax.org/
A fentiek pehelysúlyú Slackware -re épülő disztribúciók. A zenwalk és a salix alapértelmezetten rendelkeznek csomagkezelővel (függőség-kezeléssel), asztali környezetük az xfce. A slax moduláris felépítésű, a programok telepítése egyszerű másolással történik.
Rőt Süveg
openSUSE
https://www.opensuse.orgA német származású disztribúciót 1994 óta fejlesztik. A kezdetek kezdetén Slackware volt az alapja. Alapértelmezett asztali környezete a KDE. Fejlesztése során a grafikai megjelenésére és a minél szélesebb körű hardver támogatására fókuszálnak. Két változata van: Leap (hagyományos kiadási ütemtervvel), és a Tumbleweed (rolling, vagyis "gördülő" frissítési modellel). Grafikus csomagkezelője a Yast, amely segítségével rpm csomagokat telepíthetünk. Széles csomagválasztéka és könnyű kezelhetősége miatt kezdő felhasználók számára is ideális.
Fedora
https://getfedora.org/huhttps://fedoramagazine.org
A Fedora Red Hat alapú linux terjesztés. A Red Hat 1994 óta van jelen, az ő nevéhez fűződik az rpm csomagkezelő rendszer kifejlesztése. A legújabb technológiákat az elsők között integrálják a rendszerükbe. Alapértelmezett asztali környezete a Gnome Shell. Terminálos csomagkezelője régebben a yum volt, újabban a dnf. Grafikus csomagkezelővel is rendelkezik (PackageKit alapú). Az openSUSE és az Ubuntu mellett népszerű és elterjedt disztribúció.
Mageia
https://www.mageia.org/huA francia fejlesztésű Mandrake, majd a Mandriva utóda. Red Hat alapú. Parancssoros csomagkezelő: urpmi, grafikus: rpmdrake
Debi Lány
Debian
https://www.debian.orgA Debian régi motoros (1993) terjesztés. Parancssoros csomagkezelője az apt. Csomagválasztéka igen nagy. A fejlesztése során a stabilitás megőrzése a legfőbb szempont, éppen ezért pontos kiadási ütemtervvel nem rendelkezik. Legfőképp rendszergazdák kedvelik.
*Ubuntu
http://ubuntu.huAz Ubuntu Debian alapú, igen nagy népszerűségnek örvendő disztribúció. Technikai támogatást a Canonical cég nyújt hozzá. A Gnome Shell asztali környezet az elsődleges. A legfőbb különlegessége, hogy biztonságtechnikai okokból nincs külön root felhasználója. Később ezt a megoldást több disztribúció is átvette. Az amd és nvidia kártyák 3d -s driver-ét a Korlátozott Meghajtók alkalmazással lehet beüzemelni. A Szoftverközpontban a legtöbb szabad szoftver megtalálható.
Linux Mint
https://linuxmint.huKezdetben Debian, majd később Ubuntu alapokra váltott. A Gnome Shell és az Unity asztali környezetekkel nem békültek ki, ezért saját megoldásokat fejlesztettek: Cinnamon és Mate.
Hungarikumok
UHU-Linux
https://hu.wikipedia.org/wiki/UHU-Linuxhttp://download.ubk.hu/
A magyar fejlesztésű rendszer (2002) több szempontból is különleges (volt). A kezdetektől fogva az volt a cél, hogy a kezdő magyar felhasználók könnyen elboldogulhassanak vele. Ennek megfelelően tartalmaz nem nyílt összetevőket is, így a rendszer telepítése után viszonylag kevés dolgot kell utólag beállítani (filmek, zenék lejátszása alapból működik; legszükségesebb szoftverek telepítve vannak). A korai verziókban a géphez csatlakoztatott meghajtók automatikusan csatolódtak, így a felhasználóknak nem kellett kézzel mountolni. A Gnome asztali környezet az elsődleges. Csomagkezelője a Synaptic, mely uhu kiterjesztésű csomagokat telepít. Más disztribúcióra közvetlenül nem épül. Sajnos az eredeti fejlesztői már mással foglalkoznak, így több "hivatalos" kiadás már nem várható. A továbbiakban az UBK aktuális verzióját érdemes kipróbálni / használni.
BlackPanther OS
https://hu.wikipedia.org/wiki/BlackPanther_OSA BlackPanther (2002) a legismertebb rendszerek pozitív tulajdonságait igyekezett ötvözni. Rpm csomagokat használ. Alapértelmezett asztali környezete a KDE. Kezdő felhasználók számára ajánlott (volt). Ingyenes verzió már nem érhető el belőle.
Frugalware
https://hu.wikipedia.org/wiki/FrugalwareSlackware -re épülő magyar fejlesztés (2004). Csomagkezelője az Arch Linuxból ismert pacman volt.
Kocka disztrók
Gentoo
https://www.gentoo.orgA Gentoo tervezésénél (2002) fő szempont volt a modularitás, hordozhatóság, és az optimalizálhatóság a felhasználó igényeinek megfelelően. Ezt úgy éri el, hogy az összes program forrásból (is) telepíthető, de a bináris programcsomagok is rendelkezésre állnak. A Gentoo csomagkezelő rendszere a Portage, melynek legfőbb eleme az emerge parancssori program. A Gentoo telepítése és konfigurálása hosszadalmas és fáradtságos művelet, így ez a disztribúció kezdőknek nem ajánlott. Bővebb infók: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gentoo
Arch Linux
https://www.archlinux.orghttps://wiki.archlinux.org/title/Installation_guide
Az Arch Linux haladó felhasználók számára készített terjesztés (2002). A telepítés parancssoros, mely során grafikus felület nélküli alaprendszer kerül a háttértárra. A rendszert mindenki a maga ízlése szerint építheti fel a pacman csomagkezelővel. Az Arch rolling release disztribúció, a tárolóiban a programok legfrissebb változata érhető el (ők vezették be a folyamatos frissítési modellt). Arch Linux alapú "felhasználóbarátabb" terjesztés: Manjaro Linux
Utolsó frissítés: 2025.04.09.